A bejegyzés címével ellentétben nem török orwelli babérokra, és utópisztikus gondolatok megosztása helyett inkább arról lesz szó, hogy mit is kaphatunk akkor, amikor egy aktuális hóbort találkozik a (feltehetően hallgatói) kreativitással és szabadidővel.
Avagy, hogyan válhat az ember egyetemi oktatóként a populáris kultúra részévé.
Ha nem is sikerült bekerülnöm az illusztris arcképcsarnokba, vígasztal az a felismerés, hogy a blog több oszlopos tagjának fényképe is visszaköszön az alkalmazás használata során.
Akit a min-maxos, alfa-béta vágásos oldala érdekel jobban a dolognak, ezeknek itt olvashat utána, aki pedig inkább játékos kikapcsolódásra vágyik, ide érdemes kattintson.
A nagy népszerűségnek örvendő játék eredeti verzióját és annak játékszabályait bemutató hiánypótló írás gyakorlati szempontból legfontosabb része a következő:
"taszigáljuk odébb a számokat, ha két egyforma számot lökünk odébb, akkor azok összege összeadódik. A 2 hatványaival így kell elérni minél magasabb számot."
A TudósBlogon több adatvédelmi írás is megjelent már. Ezek a témák megosztották az olvasókat - volt aki kedvelte őket mások kritizálták a témaválasztást. Az érdeklődők figyelmét szeretném felhívni egy portálra, ahol nagyobb terjedelemben találnak adatvédelmi híreket.
A Tisztességes Adatkezelésért Egyesület több egyetem (PTE, ELTE, PPKE, SZTE) kutatóiból és független adatvédelmi szakembereiből alakult meg 2009 végén. Az alakulás célja az volt, hogy részt vehessünk az Európai Bizottság közmeghallgatásán, amelyet az új adatvédelmi szabályozás témájában írtak ki. A beküldött írásos javaslatunk nagy része helyet kapott az azóta több változatban elkészült, de egyelőre még el nem fogadott új EU adatvédelmi rendelet tervezetében.
A névválasztást az indokolja, hogy az adatvédelmi törvényben, a korábbiban és az újban is, valamint a nemzetközi adatvédelmi egyezményekben, irányelvekben is követelményként szerepel, hogy a személyes adatok kezelésének minden esetben tisztességesnek és törvényesnek kell lennie. (Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 4. § (1) bekezdése.) A tisztességesség jelentése azonban a magyar jogban egyelőre jelentéssel nem bír, a jogalkotó ezzel nem bíbelődik. Ugyanakkor az 1980-as OECD adatvédelmi ajánlás is már kitért a tisztességesség kérdésére és a becsületes előzetes tájékoztatásban, az érintettek jogainak biztosításában látta e fogalom definícióját.
A Tisztességes Adatkezelésért Egyesület honlapján, számos írásom jelent már meg, leginkább persze a szokásos témában, egészségügyi adatkezeléssel kapcsolatban, de egyéb érdekességek is találhatók rajta. Érdemes és érdekes megvizsgálni az Alaptörvényt, hogy vajon milyen alapvető jogokat biztosít az egészségügyben. A Hiányosak a betegek alapvető jogai az Alaptörvényben c. írásomban az szerepel, hogy az Alaptörvény az 1949-es nemzetközi felfogásnak megfelelően viszonyul az egészségügyi ellátáshoz, amennyiben tartalmazza az 1949-ben elfogadott nürnbergi kódex azon pontját, hogy invazív orvosi kísérletet tilos a kutatási alany önkéntes beleegyezése nélkül végezni (nem invazív kutatást már lehet). Az 1950-es Emberi Jogok Európai Egyezményének 8.2. cikkét, a magánélet háborítatlanságáról azonban már nem tartalmazza - sőt annak szövege nem is releváns a mai egészségügyben. Egy végtelenül elavult és paternalisztikus szemléletről van szó. Ez jól meglátszik az Alkotmánybíróság 2013. október 28-i 3201/2013. (X. 28.) döntésében is, amelyet a munkaköri alkalmassággal összefüggő kényszer orvosi vizsgálattal kapcsolatban hozott.
Dr. Alexin Zoltán
Eddig az 1.6 és 2 szorzókat sulykoltam a felsőoktatási végzés életjövedelmet növelő faktoraként.
Most a Die Welt írt meglepő számokat. Ezek szerint az ottani főiskolai végzettséggel rendelkezők a betanított munkások teljes életkeresete 2szeresére, az egyetemi diplomát szerzők 2.7-szeresére számíthatnak. A könnyen memorizálható szám mégis az, hogy aki mester diplomát szerez, az pont 1 millió Euróval többet fog keresni átlagosan, mint egy érettségi mentes dolgozó. A szakmunkásképző bizonyítvány negyed- az érettségi félmilkát hoz, a főiskolai diploma pedig 0.9 egységet.
 |
Az említett korábbi számaim a sima érettségizettek életkeresetéhez képesti növekedést mutatták. Mintha erről is írtam volna 1 blogbejegyzést, de nem lelem (majd a nyájas olvasók előássák).
Ilyenkor azonnal leosztja az ember az eltérést: 45 év x 12 hónap = 540 hó. Ebből aztán 106 / 540 = havi 1850 Eurós többletjövedelem adódik. Ez kb. reális is. De inkább ne számítsuk át Forintra, mert az árt a hazai munkaerőpiacnak. Érdemes az eredeti cikket elolvasnia annak, aki bírja a német nyelvet, pl. az álláskeresés esélyének is jót tesz a diploma.
Csend, esti bor...
Megszakítjuk adásunkat, rendkívüli megtiszteltetés érte karunkat.
A cink.hu beájult Hopp Béla szórakoztató és tanulságos előadásától. Itt a klikkelhető link. Már szépen beindult a cicaharc a trollok között a Lézer Jenő avatár név etimologizálása mentén.
 |
Jó szórakozást!
Csend, esti bor...
P.S.: Mintha 15:19-nél tényleg kicsúszott volna 1 LézerJanizás.
Vizsgafölügyelet közben fejben kiszámoltam az egyetemi informatika oktatás megtérülési idejét.
Olyan meglepő számot kaptam, hogy most rekapitulálom. Valahol azt olvastam, hogy a diplomás informatikusok kezdőfizetése a legmagasabb a végzettek között: 246 eFt/hó. Tegyük föl, hogy diploma és a tanulmányok nélkül úgy 110 eFt-ot keresne. Ez szerintem reális, és még nem is vettük figyelembe, hogy az érettségizettek munkanálkülisége magas. Másrészt aki sikeresen fölvételizik, az remélhetően amúgy is jól állna a munkaerő piacon.
 |
Mekkora az a tőke, aminek a reálhozama ezt a jövedelemkülönbséget adja? A Prémium Magyar Államkötvény 3%-ával számolva ez 136 eFt * 12 /0,03 = 54,4 MFt. Ennek tegyük fel, hogy felét a képzés hordja össze, felét a hallgató saját erőfeszítése. Minden esetre ez 1 nagy érték, ami a tanulmányok során létrejön.
Mibe kerül az oktatás? Na ezt nem lesz egyszerű meghatározni, de számoljunk először az állami támogatással. Ez idén úgy 13 MrdFt volt egyetemünk kb. 28 ezer hallgatójára. Tehát egy hallgatóévet 464 eFt-ból kell kihozni. Persze ez a költségvetési támogatás nem csak az oktatómunkát finanszírozza, hanem a kötelező kutatást is kellene...
Az Informatikai Intézetbe a könyvtár, stb. központi költségek levonása után kerülő állami eredetű költségvetés az 1600 saját hallgatóra vetítve ennek a felét sem adja. De mondjuk azt, hogy 1 informatikus diploma kb. 4 év x 464 eFt = 1,856 MFt-ba kerül az államnak. Persze súlyos költségek vannak a hallgatói oldalon is.
Hogyan térül meg az állam befektetése? A végzett hallgató többlet járuléka (246-110) * 0,28 = 38 eFt havonta. Az állam informatikus diplomába való befektetése tehát már ez az egyszerű modell alapján is 1 856 / 38 / 12 = 4 év alatt megtérül. Számos, az egyenleget javító tényezőt nem vettem figyelembe: esetleges munkanélküliség, a kezdőfizetésnél 2-3 éven belül lényegesen többet keresnek, különben egy jó részüket segélyezni kellene stb. Valaki mondhatja, hogy az informatikus hallgatók nem mind végeznek. Ez sajnos így van, de az időnek előtte állásba menők fizetése sem kevesebb általában.
E fönti rendkívül kedvező megtérülés ellenére az informatikai felsőfokú képzést nehezítik a szabályozások azzal, hogy bár a többi képzésnek természetes módon be lehet szerezni a szükséges tanszereit (enzimek, vegyszerek, műszerek), számítógépeket évek óta tilos venni költségvetési pénzből. Másból sem nagyon lehet, nem is beszélve arról, hogy az erre alkalmasnak tűnő Európai pénzből működő pályázatok elszámolása azt igazolja, hogy e forrásokat nem oktatásra fordítottuk...
Mindenféle adatkorrekciót, illetve konstruktív modellkritikát örömmel veszek.
Csend, esti bor...
A káosz elmélet egyik érdekes eszköze a Smale patkó, amely egy olyan leképezést mutat, amely könnyen látható módon kaotikus viselkedést produkál. Aki tudja, hogy mit kell nézni, annak innentől nem is kell olvasnia.
 |
A többieknek egy rövid magyarázat. Tekintsük azt a leképezést, ami a kiindulási képpel a következőt műveli: a négyzetet vízszintes irányban összenyomja, aztán fölfelé megnyújtja, majd visszatekeri úgy, hogy az szépen áthaladjon az eredeti négyzeten.
Ennek annyi köze van a káoszhoz, hogy a film végén látható patkó az eredeti kép föntről második és negyedik sávját a sötéttel jelzett téglalapokba viszi. Ezek elhelyezkedéséből pedig az látszik, hogy a 2. és a 4. sávnak a sötét téglappal való metszetében van olyan pont, amely az átalakítás során bármelyik, előre megadott sávba kerül. A transzformáció ismétlésével pedig tetszőleges előre adott jelsorozatot lehet produkálni. Ez maga a káosz (egyik jellemző értelmezése).
A patkóról többet (kicsit más illusztrációval) a Wikipédia oldalán találhatunk.
Örömteli hírekről olvashattunk a múlt héten, ugyanis a Szegedi Tudományegyetem - a Semmelweis Egyetemmel és a Debreceni Egyetemmel karöltve - helyet kapott a Times Higher Education által összeállított egyetemeket rangsoroló listájának top 100-as mezőnyében. A rangsor természetesen nem globális, itt most csak a BRICS országok, vagy az azokkal fejlettségük tekintetében egy ligába sorolható országok egyetemeit vették figyelembe (tehát az angolszász területek és Nyugat-Európa nagy egyetemei nem játszottak).
A Szegedi Tudományegyetem 2013. októberétől tagja lett az Európai Unió egyik COST (European Cooperation in Science and Technology) projektjének. Az együttműködés multimédia tartalmak személyazonosításra alkalmatlanná tételével foglalkozó kutatócsoportokat fog össze, segíti a közös kutatómunkát. A Természettudományi és Informatikai Kar valamint a Állam- és Jogtudományi Kar kutatói vesznek részt a munkában.
A múlt héten közzétették a Szentágothai János- és Magyary Zoltán ösztöndíjpályázatok eredményeit.
A nyertesek intézményei ugyan nincsnek megadva a listában, de persze több szegedi kollégát föl lehetett ismerni. A legutóbbi listában 6 TTIKs oktatót vélek fölfedezni: Varga Csaba, Sümegi Pál, Boros Imre, Kató Zoltán, Szatmári Sándor és még valaki. Az egyetemünkről fölismerem még a díjazottak közül Hegyi Pétert, Kemény Lajost és Piffkó Józsefet. Persze lehet még olyan nyertes, akinek a neve nekem nem tűnt föl, és előre is köszönöm az olvasó kiegészítését.
Akadémikus és kari vezető találgatta a választ a 7vége feszítő kérdésére: ki lehet a címben említett szereplője a Kopaj versenyfilmjének.
Visszaélve beosztásomból adódó jogaimmal, előadásom több százas hallgatóságából 7 főt azonosítottam, akik a Károlyi Kollégium hatodik emeletét lakják. Sőt, egy közülük szerepel is az 'epic' jelzőt kiérdemelt klippben.
Egy hete próbálom megemészteni, de nem sikerült.
Az ország talán legerősebb matfiz osztálya idei 25 érettségizőjéből 8an folytatják tanulmányaikat a Cambridge-i Egyetemen. Ezen fölül persze máshova is mennek külföldre. A + értelmezés az, hogy ilyen erős középiskolai képzésünk is van. A hírek szerint ennyien eddig még onnan sem kerültek be a világ vezető egyetemeire.
Ismét egy nemzetközi verseny, amiben szépen szerepeltek magyar kutatók.
A hét számos kellemetlen szegedi egyetemi híre mellett csak volt kedvező is.
Szegedi kutatók a ComParE Challenge nemzetközi versenyen szép eredményt értek el.
A beszédjel tartalmának, illetve a beszélő személy fölismerése régóta aktív kutatási területek. Újabban viszont egyre népszerűbbek az olyan kutatási projektek, amelyek a beszédjelben rejlő egyéb, nem nyelvészeti tartalmak automatikus kinyerését célozzák meg. Így például a beszélő érzelmeit, életkorát, beszédhibáját stb. próbálják detektálni, de különböző betegségek diagnosztizálása sem lehetetlen a beszédhang alapján.
